2018. augusztus 11., szombat

A klub, ahová nem vesznek fel lányokat


Mi van ott benn, egy fiúban? Megmutatom…

Három Cool Selection címkével ellátott regény után idén kisebb váltás következik a történeteimben, és ősszel egy Vörös pöttyös könyvvel jelentkezem, Az első csók és egyéb démonok cíművel :) (a tervezett fülszövegért kattintsatok ide). A Vörös pöttyös a Könyvmolyképző Kiadó legnépszerűbb „pöttye”, hatalmas olvasótáborral, rengeteg megjelent könyvvel, amik az elmúlt években már mindent megmutattak, amit a zsánerből ki lehet hozni. Vagy mégsem? Miben más az én történetem, mint a többi Vörös pöttyös? És tudok-e valami újat mutatni?
Még szép!
Legalábbis a végletekig hiszek ebben.


És mivel mutathatnék újat? A legegyszerűbb dologgal, amit csak el tudtok képzelni. Azzal, hogy a valóságot mutatom be. És mi ennek a valóságnak a lényege? Ez még egyszerűbb: az, hogy fiúból vagyok. :)

A Vörös pöttyös regények egyik fő alkotóeleme a romantika, és ahogy én látom, egy-két kivételtől eltekintve a női írók dominálják a kiadó könyveinek ezt a szegmensét. Nincs is ezzel semmi baj, viszont úgy gondolom, hogy akármennyire jó írók is ők, amikor férfikarakterekkel dolgoznak, mindig lehetnek olyan részek, amiket legjobb esetben is csak tippelhetnek, mert egyszerűen nem élték meg. Nem élhették meg.

Most leginkább a tizenévesen megélt érzelmekre gondolok, azokra, amiket a fiúk még biztosan magukba fojtanak, amikről nem beszélnek, mert csak egy dolog számít, hogy magabiztosnak mutassák magukat.

Na, én ide megyek le. Ebbe a mélységbe.

Az első csók és egyéb démonok borítótervező pályázatának 
harmadik helyezettje – Tapolcsányi Vivien
A többi helyezettet itt nézhetitek meg
(a regény egy korábbi változata a Lányok, szellemek 
és egyéb pokolbéli furcsaságok címet viselte, 
ezért szerepel ez a pályamunkákon)

Megmutatom, hogyan épül fel egy kapcsolat az első szemezéstől, a kezdetektől. Pontosabban megmutatok minden gondolatot, ki nem mondott szavakat, elvetett ötletet, taktikázást, a magabiztosság mögé rejtett félelmeket, mindent, ami ilyen helyzetekben előfordulhat egy fiú fejében.

Mert a kezdeti próbálkozások mögött mindig rengeteg félelmetes, a bukástól rettegő gondolat rejtőzik.

Miért nehéz kezdeményezni?

Miért tart tovább a bizonytalanság, ha a fiú már a jeleket is megkapta a lánytól?

Mikor lehet megérinteni egy lányt?

Meddig lehet elsőre elmenni egy érintésben?

Szólhat-e a fiú, ha egy érintés neki kényelmetlen, vagy örülni kell, hogy legalább megtörtént?

Van-e jelentősége egy kézfogásnak, vagy minden fiú csak „azt” akarja?

Hogyan készül fel egy fiú az első csókra?

Ilyen helyzetekről szól majd Az első csók és egyéb démonok, persze szigorúan onnan közelítve, hogyan éli meg ezeket egy tizenéves fiú. És miért gondolom, hogy én jobban be tudom mutatni ezeket a helyzeteket, mint mások?

Az első csók és egyéb démonok  borítótervező pályázatának
 második helyezettje – Wiener János
A többi helyezettet itt nézhetitek meg 
(a regény egy korábbi változata a Lányok, szellemek 
és egyéb pokolbéli furcsaságok címet viselte, 
ezért szerepel ez a pályamunkákon)  
Mert én voltam ezekben a helyzetekben. Van fogalmam róluk. De nemcsak magam miatt tartom a történetet hitelesnek. Félreértés ne essék, nem én vagyok a főszereplő. :) Ettől sokkal többről van szó, sokkal szerteágazóbb ismeretekről, amit csak azok tudhatnak, akik már éltek fiú kollégiumban, részt vettek a takarodó utáni, elsuttogott beszélgetésekben, amikor a sötétben nem látod kihez beszélsz, csak távoli ágyaknak szólsz, és ez megnyugtat annyira, hogy olyanokat is elmondj, amit nappal, mások előtt nem tennél meg.

És én láttam olyan macsókat, akik annyira kemények voltak, hogy vállal előre jártak, a gyengébb idegzetűek inkább szétrebbentek előlük, nehogy az útjukba álljanak, aztán láttam, hogy ezek a srácok, este, a kollégiumba milyen megtört vágyakozással beszélnek olyan lányokról, akikkel szeretnének összejönni, és közös sóhajtozásban várták a tanácsokat, hogy mit is kellene csinálniuk. Ezek olyan fajta megnyílások, olyan szintű betekintések a férfilélekbe, amik csak ilyen fiúközösségekben jöhetnek elő, legyen amúgy akármilyen jó barát is egy fiú és egy lány (igen, én hiszek a nemek közti barátságban :)).

És ez az a klub, ahová nem vesznek fel lányokat. Erről mesélek majd. Lehet, csak résnyire nyitom a klub ajtaját, de aki kíváncsi, így is sokkal többet láthat, mint eddig bármikor.

Mert erről szól Az első csók és egyéb démonok, (az első fejezetet ide kattintva érhetitek el). Ez Eppel Patrik története, aki próbálja teljes szívvel belevetni magát az első párkapcsolatába, túlélni az első ügyetlenkedéseket, a bizonytalanságot és a rosszindulatú szobatársa kötekedéseit.

 Ebből a szempontból ez egy nagyon sallangmentes történet, nincs benne mindet elsöprő szerelem, évszázados vonzalmak, világokat megrengető szívfájdalmak, csak egy fiú, és az ő minden érzelme, hitelesen feldolgozva. De hát az átlagos szerelmek a legérdekesebbek, nem igaz? :)

Az első csók és egyéb démonok borítótervező pályázatának 
első helyezettje – Ambrús Renáta
A többi helyezettet itt nézhetitek meg
(a regény egy korábbi változata a Lányok, szellemek 
és egyéb pokolbéli furcsaságok címet viselte, 
ezért szerepel ez a pályamunkákon)
De nem akarok senkit félrevezetni, úgyhogy azt mindenképp el kell mondanom, amiről eddig beszéltem, az csak a történet egyik fele, erre ráépül egy kissé sötétebb, misztikus szál. És ez legalább olyan, ha nem fontosabb része a történetnek, mint a „romantikus” szál. Ez részben egy szellemhistória, és nem akarok megrémíteni senkit, de helyenként akár ijesztővé is válhat majd. :) Az biztos, hogy Eppel Patrik nem sokat fog unatkozni azalatt a bő negyven nap alatt, amit az életéből bemutatok nektek.

Ne felejtsétek: Lányok, szellemek és egyéb pokolbéli furcsaságok

Megjelenés: Idén ősszel (október-november)

1 megjegyzés: