Függő lettem…

Nagy baj persze nincs, csak ráfüggtem, hogy ingyenes kiegészítő tartalmakat írjak a regényeimhez, és hogy ezeket ne csak a netre töltsem fel, hanem fizikai, kézzel fogható formában is elkészítsem.

Minden tavaly kezdődött, amikor úgy döntöttem, írok egy előzménytörténetet sokak kedvenc halálistennőjéről, a Kéerről. Ez lett az Árész szolgája. A novella pont a könyvfesztivál előtt állt össze, és arra gondoltam, milyen jó lenne kiadvány formában is elkészíteni és magammal vinni, hogy azok kaphassanak belőle, akik a dedikálásomra jönnek. Aztán egy-két nyomdától olyan irreális árajánlatot kaptam, hogy hamar lelőttem a projektet.

Az első fecske, de nem az első gondolat

Majd jött a Spártai tél. Ez A háború lelke egyik kimaradt fejezetéből készült, amit tartottam annyira jó kalandnak, hogy nem akartam veszni hagyni. A terv az volt, hogy gatyába rázom a történetet, és megosztom a blogomon. De lassan megint közeledtünk a könyvfesztiválhoz, és rajtam újból eluralkodott a vágy, hogy jó lenne magammal vinni a kiadványt a fesztiválra. Valaki ajánlott egy nyomdát, ahol olyan árajánlatot tettek, hogy alig akartam elhinni. Egyszerűen lehetetlen volt visszautasítani.

És ezzel megtörtént a bűnbeesés. Innen pedig már nehéz visszatalálni a helyes útra…

A bűnbeesés

Amikor kezemben tartottam a Spártai telet, egyszerűen éreztem, hogy akarok még ilyet, és már azt is tudtam, hogy a könyvhétre elkészítem a második Kéer előzménynovellát. Ez amúgy is tervbe volt véve (már tavaly decemberben is beszéltem róla), szóval nemcsak azért írtam, mert mindenképp akartam egy új kiadványt.
Viszont arról igencsak győzködnöm kellett magam, hogy az Árész szolgáját ne készíttessem el, hogy túl sok lenne, ha még azt is magammal vinném a könyvhétre. De ne aggódjatok, idővel abból is lesz kiadvány. :) Ahogy majd elkészül a harmadik Kéer-történet is. Reményeim szerint a jövő évi könyvfesztiválra trilógiává bővítem az előzménynovellákat, amivel végre végleg bemutathatom, mi vezette a Kéert abba a helyzetbe, amiben A jövő harcosai elején látjuk.

És akkor talán végre megszabadulhatok ettől a frissen szerzett „kiegészítő történet mániától”.

Ja nem, attól mégsem.

Mert mostanában, ha új regényen gondolkodom, rögtön azon jár az agyam, mit hagyjak ki belőle, milyen eseményt ne dolgozzak ki benne, hogy lehetőséget adjak egy jó kis kiegészítő történet megírására, amit természetesen majd ingyenes kiadvány formájában vihetek magammal rendezvényekre. Igen, tudom, ehhez már lehet, szakember segítségére lesz szükségem… :)

Az új novella, az Istenek és imák borítója. 

Ebben a történetben a Kéer felfigyel egy nagyon furcsa

 ima rezgéseire, és elindul kideríteni, hogy ki és miért

 imádkozik ilyen szívhez szólóan egy halálistennőhöz.

Pedig még nem is beszéltem a nagyszabású őszi kiadvány tervemről. Mondjuk, most nem is fogok, mert ez olyan képlékeny és összetett, hogy egyáltalán nem biztos a megvalósulása. De ha mégis, akkor hozzá képest a Spártai tél és az Istenek és imák is kismiska lesz. :)

Egyszerűen arról van szó, hogy jó olyan történeteken dolgozni, amit kifejezetten a sorozatom kedvelőinek szánok. Mintha egy speciális közönségnek dolgoznék, akiket az köt össze, hogy éveken át velem voltak, és követték a fejemben megszületett kalandot.

A háború lelke megírása után említettem az egyik videóban, hogy nem okozott gondot elbúcsúznom a sorozattól, azonnal más irányba fordultam, és azt hittem, túl is vagyok az Olimposzon. Ez érdekes módon a Spártai téllel fordult meg. Nagyon jó érzés volt újra elővenni és kalandba vinni Marcellt. A háború lelke megjelenése óta először éreztem azt, hogy szívesen dolgoznék megint a srácokkal.

Ez persze nem jelent semmit, csak annyit, hogy az új Kéer-történetet is szívesen írtam, és tettem bele az oda-vissza utalásokat, hogy tökéletesen belesimuljon a főtörténetbe. 

Az Árész szolgájából nem lett kiadvány. Még...

A másik fontos dolog a kiadványokkal kapcsolatban, hogy nagyon szeretem, hogy ezzel exkluzív tartalmakat adhatok az olvasóimnak. Persze, tudom, hogy ezek nem mindenki számára elérhetőek, hiszen nem teheti meg mindenki, hogy elutazzon a könyvhétre, könyvfesztiválra, én viszont pont azokat szeretném jutalmazni, akik ellátogatnak hozzám, hogy személyesen is találkozzunk.

Amikor bejelentettem a Spártai telet, többen is megkerestek, hogy nem lehetne-e mégis megvásárolni a történetet, mert szívesen látnák a gyűjteményükben. De sajnos, ez lehetetlen, hiszen ezek a kiadványok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Őket egyelőre csak azzal biztathatom, hogy próbálok nyereményjátékokat összehozni, hogy legyen többször is lehetőségük megnyerni a füzeteket. És természetesen idővel mindenki számára elérhetővé teszem a kiadványokat a blogomon (a Spártai tél már nagyon közel van), hogy a történetekről semmiképp se maradjanak le.

Azt hiszem, olvasói szempontból így sem vészes a helyzet. Mármint, ha azt nézem, hogy a trilógia zárókötete, A háború lelke 2017-ben jelent, és 2019-ben még tervezek ingyenes tartalmat készíteni hozzá, talán nem is olyan rossz Az Olimposz legyőzése sorozat olvasójának lenni. :)